Az elfogyasztott alkohol mennyisége és az alvással töltött órák száma azonban közel megegyezik. Ennél több művészetelméleti adalékkal azonban nem fárasztanánk az olvasókat, nem hiszünk ugyanis a történeti leírásokban, statisztikákban és visszaemlékezésekben, viszont a falakat leromboló, utat és jövőt nyitó ösztönös művészetben annál inkább. Ennél is komolyabban szólva, a negyven év alatti alkotóművészek nyári táborának eredményét mindig érdemes lajstromba venni, már ha kíváncsiak vagyunk persze, hogy körülbelül mit fogunk nézegetni az elkövetkező évtizedekben.
 
És fogunk jó dolgokat látni, ez biztos, kísérletezést az anyaggal (Szabó Tamás), a papírral és a mozgással (Varga Gábor Farkas), a majdnem monokrómmal (Kovács Éva Vica), vagy tanulmányt a film és a rozsda közvetlen kapcsolatáról (Arany Gold Zoltán), vagy éppen erős törekvést Matrióska babáink környezetbarát újrahasznosítására (Dér Adrienn).  
 
A lényeg, hogy meg kell nézni, mielőtt még mindenki ezekről kezd beszélni.